2008. január 8., kedd

A bolond cigányasszony

Valamelyik nap utaztam a metrón. Nyugodtan ültem, nézelődtem. Tiszta feketében voltam. Fekete nadrág, fekete cipő, fekete pulóver, fekete kabát. A kabátom gallérja, magasított. Úgy néztem ki mint valami gonosz uralkodó a középkor legméllyéről. A másik oldalon, majdnem szemben, ült egy idősebb cigányasszony. Észrevettem, hogy nagyon ijedten tekintget felém. Mint, aki rettenetesen megijedt. A kezét a szájára tette és szörnyűlködve nézett rám. Én tudomást sem vettem róla, elég sok mindent láttam, már megszoktam a bolondokat. Viszont ekkor történt valami nagyon meglepő! A metró megállt, a nő hirtelen felugrott és elkezdett rám valami furcsa rontás elhárító mondatokat kiabálni, újjait keresztbe téve, mintha valami vámpír lennék, akitől így talán megvédheti magát. Az ajtók kinyíltak, ő kirohant, mintha puskából lőtték volna ki, úgy elviharzott. Én csak ott ültem, nyugodtan, mintha mi sem történt volna. Szemben ült egy fiatalabb fickó, elég meglepődve nézett rám, én elmosolyodtam és unottan megvontam a vállam. Meg esik...

Nincsenek megjegyzések: