2008. január 11., péntek

Alkalmazott mechanikai matematika, kizárólag erôs idegzetűeknek (!!!!!)

Tudjátok-e, hogy mitől zakatol a vonat? Mert én igen! Figyeljetek!

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a
vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok (vagy csak
egy) kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így
elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha
megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit
elhanyagolhatjuk. De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy
rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye
nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt
vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a
kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem
kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban
egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik
zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a
többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll
magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem
zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont
megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk. A továbbiakhoz
kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A
kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva
Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem
foglalkozunk vele tovább. Az r az a sugár, ami mivel állandó, így
megintcsak nem zakatol. Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a
négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!

Nincsenek megjegyzések: